8 partner, 5 év, 1 projekt: lezárul a SET-UP Interreg Europe projekt

A SET-UP projekt 2021. március 31-én zárul, ami egyben a TMFÜ számára is egy fejezet végét jelenti. Itt az idő tehát, hogy összefoglaljuk az elmúlt öt év eredményeit és tapasztalatait.

Elöljáróban a projektről röviden: a SET-UP egy, az Interreg Europe Program által finanszírozott projekt, amelyben hat európai régióból származó nyolc partner működik együtt egy közös célkitűzés elérése érdekében: az energiahatékonyság növelése az (elsősorban elektromos) okos hálózatokkal összefüggő szakpolitikákkal, stratégiákkal és tervekkel kapcsolatos tapasztalatcsere és annak eredményei hasznosítása által. Az okos hálózatok elsősorban elektromosság tekintetében relevánsak. A megújuló energiaforrások integrációja és hatékonyságuk növelése, az általuk termelt áram tárolása kulcsfontosságú az általuk kínált környezeti előnyök maximalizálásában. Ezek az okos hálózatok egyfelől sokkal több adatot képesek jobb időbeli felbontással közvetíteni az üzemeltető felé, másfelől könnyen automatizálhatók, tehát kétirányú információáramlást is lehetővé tehetnek. A precízebb, több ponton történő és nagyobb felbontású mérés lehetővé teszi az üzemzavarok gyorsabb és könnyebb elhárítását, ezért az üzembiztonsághoz is hozzájárul, így számos előnnyel kecsegtet megépítésük.

Magyarországról a TMFÜ Nonprofit Kft. vett részt az régiók közötti tapasztalat-megosztás folyamatában és ennek eredményként készítette el – a KEHOP Irányító Hatóságával együttműködésben – a Magyarországra vonatkozó Akciótervet, majd pedig felügyelte annak megvalósulását.

A SET-UP Interreg Europe projekt zárórendezvényére 2020 november 26-án került sor „Az okos hálózatok kiépítésének felgyorsítása Európában: regionális cselekvési tervek” címmel. A résztvevőket a projekt Vezető Partnere, a Bretagne Development Innovation képviseletében Sara Minisini projektmenedzser köszöntötte.  Olly Frankland, a Regen (UK) munkatársa, a projekt tanácsadó partnere összefoglalta a projekt tanulságait. Elmondta, hogy az egyik legnagyobb kihívás a lakosság tájékoztatása és bevonása az okos hálózatok nehezen érthető témájából adódóan. Az okos hálózatok kiépítésének három fő kihívását emelte ki, melyek (1) a fogyasztók felhasználási szokásainak megváltoztatása, (2) a gazdasági ösztönzők hiánya és a rendszerek kiépítésének költségessége, (3) a beruházási lehetőségek az okos hálózati infrastruktúra számára, mellyel kapcsolatban további kérdés, hogy ki viseli a költségeket, az államok, vagy az EU támogatások útján finanszírozza meg, esetleg a hálózati engedélyes ösztönzése is szükséges a beruházások kapcsán? A projekt fő tanulságai elmondása szerint a következők: (1) a decentralizált hálózatokban szükséges regionális fellépés – az alapoktól kell kezdeni a változásokat, helyi szinten (2) az információ megfelelő „csomagolása”, közérthetővé tétele a fogyasztók számára (3) az érintett szereplőkkel való szoros együttműködés (4) a szabályozási akadályok megszüntetése (5) a finanszírozási mechanizmusok optimalizálása.

A magyar tanulságokat a KEHOP IH energetikai referense, Baros Zoltán ismertette a hallgatókkal. Elmondta, hogy sokat tanultunk az összes partnertől, de a legtöbbet az andalúziai „Incentive Scheme” projektből, ahol a tervezési mechanizmust emelte ki és azt, hogy vették fel a kapcsolatot a lehetséges kedvezményezettekkel, valamint a SMILE projektet hozta fel jó példának, a különböző projektek összefonódása miatt. A portugál partnereinket is kiemelte, akik a stakeholderek kezelésében jeleskedtek és a Londonban tanult példákat is megemlítette, amelyekre építkezve a magyar Akcióterv célja a távhőszolgáltatók infrastruktúrájának modernizációját és több ponton is a mérhetővé tételét célozta. Egyúttal elmondta, hogy hazánkban nagyon alacsony az érdeklődés a kedvezményezettek részéről, valamint, hogy az Irányító Hatóság szerepe Magyarországon más jellegű, mint például Franciaországban, ahol egy jóval rugalmasabb rendszerben dolgoznak, így ott lehetőségük van a program periódusokon belül is változtatni a szabályozásokat. Ezzel szemben Magyarországon meg kell várni a következő ciklust az új kiírásokkal. Jelezte egyúttal azt is, hogy megfelelő mintaprojektek híján maga az Európai Bizottság sem javasolta az okos hálózati elemek fejlesztését.

A távfűtési központok korszerűsítése során telepített távvezérlési eszközök a budapesti Szigony utcában.

Michael Richardson a fogyasztók és szakemberek részéről egyaránt fennálló problémákat, a megfelelő ismeretek hiányát emelte ki, valamint hangsúlyozta a közösségi média és a hírlevelek szerepét a tudás és tudatosság fejlesztésében.  

Maximilien Le Menn, Bretagne Regionális Tanácsának energetikai tanácsadója az energiaközösségekről és a helyben termelt és felhasznált (vagyis: önfogyasztás) villamos-energia fontosságáról beszélt. Ismertette a saját és kollektív önfogyasztás közötti különbséget: az egyéni felhasználók a maguknak megtermelt áramot használják fel, de előfordul, hogy többet tudnak termelni, mint szükséges, a többlet tárolására azonban nincs lehetőség. Itt jön képbe a kollektív önfogyasztás. Példának említette az iskolák tetejére telepített napelemeket, mivel hétvégén és a tanítási szünetekben minimális az áram használat, így jelentős többlettermelés keletkezik. Ezt a többletet meg lehet osztani a környező épületekkel, de fontos az energiatárolás kérdése is.

Arturas Klementavicius, a Kaunas Regionális Energia Ügynökségtől elmondta, hogy a 2014-2020-as ciklusban nem volt olyan kiírás, ami teljes mértékben megfelelt volna a projekt témájának, ezért létrehozták a Nemzeti Energiafüggetlenségi Stratégiát a SET-UP projekt tapasztalatai alapján. Kiemelte, hogy az egyik legfontosabb közvetlen hatása a projektnek a lakosság megismertetése volt az okos hálózatokkal, valamint a nemzeti energetikai jogszabályok módosítása.

Marcello Barboni a 2021-2027-es programozási ciklus fejleményeit ismertette: a következő periódusban hangsúlyosan fog szerepelni az okos hálózatok kiépítésének támogatása. Elmondta, hogy a következő sikeres periódushoz nagyban hozzájárul a megfelelő kommunikáció, ami a korábbi periódusban hiányos volt, de sok szervezet számára nem is állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű információ.

A SET-UP projekt során minden partnerszervezet más, regionális szűrön keresztül értelmezve a tapasztalatokat más és más következtetésekre jutott. Az okos hálózatok kiépítésének előnyei, a megújuló forrásokból előállított elektromos áram tárolása, hálózati integrációja és magasabb fokú kihasználása olyan előnyöket biztosíthatnak mind környezeti, mind hálózati és gazdasági értelemben, melyeket a nagyon közeli jövőben sokféle pályázati forrásból támogatottan lehet majd megvalósítani.  Ennélfogva szükség van az olyan szervezetek tapasztalatára és segítségére, akik már jobban elmélyedtek ebben a témában. A fogyasztók is aktív részesei lehetnek ennek a rendszernek, hiszen nem csak az energia előállítása kapcsán lehet például a kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét csökkenteni, de a fogyasztás 24 órán belüli kiegyenlítésével további megtakarítások érhetők el, amelyben a lakosság aktív közreműködése óriási segítség lehet. A most induló programozási ciklus során olyan partnerségek jöhetnek létre, melyek az áramszolgáltatók, az energiatermelők, valamint a helyi, megyei önkormányzati szervek együttműködésével biztosítják, hogy ezek a projektek sikeresen és hatékonyan valósulhassanak meg.

A projekt az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.