Helyi fejlesztések és az ökoszisztéma-szolgáltatások összefüggései Aparhant példáján keresztül
Ez a bejegyzés a PROGRESS Interreg Europe projekt keretében jött létre. A projekt célja az ökoszisztéma-szolgáltatások és a bioszféra menedzsmentjére vonatkozó szakpolitikák javítása a biodiverzitás megőrzése és helyreállítása, ezáltal az ökoszisztémával összefüggő haszonvételek növelése, a különböző emberi tevékenységek által előidézett természetpusztítás megfékezése, a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében nemzetközi tapasztalatcsere és a KEHOP IH munkájának segítése által.
Az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal kapcsolatos általános felfogás szerint a természeti örökséget meg kell védeni az emberi tevékenység káros hatásaitól. Ezzel gyakorta ellentétes irányba hatnak azok a helyi fejlesztések, amelyek a környezeti szempontok érvényesítése nélkül valósulnak meg. Valójában nem beszélhetünk kibékíthetetlen ellentétről e tekintetben, ugyanis az alábbi szemléletes példa igazolja, hogy lehetséges úgy kiaknázni a természet és az ökoszisztéma-szolgáltatások általok nyújtott lehetőségeket, hogy nem okozunk helyrehozhatatlan károkat.
A vidéki települések gyakran küzdenek a közüzemi szolgáltatások biztosításával, a folyóvíz vagy szennyvíz kezeléssel a település kis mérete vagy a többi településtől való nagy távolság miatt, ami megakadályozza a gazdaságos megoldások megvalósítását. Aparhant sincs ezzel másképp, ami egy Tolna megyei kistelepülés, ahol az 1200 fős lakosság egyszerű szennyvíz-elhelyezési megoldásokat használt (vízöblítéses toaletteket emésztőgödörrel) és a “szennyvíz kezelés” abban merült ki, hogy a szippantott szennyvizet a közeli szennyvíztisztító telepre, a szeméttelepre szállították vagy közvetlenül a patakba öntötték. Ez az illegális gyakorlat komoly környezeti károkat okozott; az ivóvíz ellátásra használt rétegvíz nitrogéntartalma megnőtt, a közeli halastavak halállománya kipusztult. A helyi vezetők elhatározták, hogy javítanak a helyzeten, de a csatornarendszer kiépítését már a kezdetektől elvetették a magas költségek miatt. Az önkormányzat egy olyan olcsó és alternatív megoldást keresett, amely mind a közegészség szempontjából, mind a környezet számára előnyös lehet. Új munkahelyek teremtése és a lakosság környezettudatosságának növelése is a célok között szerepelt.
Megvizsgálva a lehetőségeket, egy nyárfaültetvényes anaerob tó kialakítása bizonyult a leggazdaságosabbnak a beruházási és fenntartási költségeket tekintve, ami egyúttal megfelel a környezetvédelmi kritériumoknak is. További előny a rendszer megbízhatósága és kis munkaerőigénye. A beruházás értéke 40 millió forint volt, míg a csatornahálózat kiépítése 800 millió forintba került volna. A szennyvíztelep 2001-ben került átadásra és azóta is fenntartja magát minimális költségek felmerülése mellett; a lakosság 5000 forintot fizet a szennyvíz elszállításáért, az önkormányzat 2 fő bérét és a szippantós kocsi kiadásait.
A telep egy 4 hektáros területen nyúlik el a falu végében. A rendszer első eleme egy gyűjtőakna, ahova a háztartásokból összegyűjtött szennyvizet ürítik mechanikai szűrés céljából. Az előkezelés kétszintes ülepítő medencében történik, amely eltávolítja a durvább szennyeződéseket és tárolja a vizet. A szerves anyagokat a talajban lévő mikroorganizmusok bontják le. A szennyvizet általában árasztásos módszerrel vezetik rá a területre (gravitáció hatására folyik be a fasorok közötti árkokba). Az öntözés egész évben folyik, míg az iszapot hetente távolítják el az ülepítő medencéből.
A szennyvíz a növények növekedésének értékes forrása, mert megfelelő összetételben tartalmaz vizet, tápanyagot, és szerves anyagokat. Ezért a fák gyorsan nőnek és tápanyag-hasznosító képességük javul.
A folyamatot egy monitoring rendszer kíséri figyelemmel. Rendszeresen mintát vesznek a szűrő után, az ülepítő medence elfolyó vízéből, a tárolómedencéből és a gyökérzónás rendszert elhagyó vízből. A talajvíz minőségének ellenőrzését monitoring kutak végzik. Az ellenőrzések bebizonyították, hogy a közeli mezők, a talajvíz és a halastó szennyezése megszűnt.
Összehasonlítva egy hagyományos szennyvízrendszerrel ez a megoldás meglehetősen olcsóbb, a helyi lakosságnak nem kellett hozzájárulni a beruházás költségeihez. Ehelyett az önkormányzat fejlesztési segélyekből, Európai Uniós PHARE forrásból, FVM támogatásból, önkormányzati költségvetésből és különböző támogatóktól gyűjtött pénzügyi alapot. A facsemetéket egy erdészeti vállalat adta ajándékba és a lakosság maga ültette el.
A projekt összetettségét mutatja, hogy a kivágott fákat az ott élők ingyen felhasználhatják, az épített vízinövényes rendszerben növő nádat évente levágják, amit szintén a lakosság használ fel különböző célokra. A stabilizált iszapot 4-6 hetente egy komposztáló helyre szállítják, a komposztélt iszapot a mezőgazdaság hasznosítja. Az általános iskolás diákok is részt vettek a faültetésben és biológia órák keretében méréseket végeznek, hogy megismerkedjenek a szennyvíztisztítás során végbemenő természetes folyamatokkal.
A PROGRESS projekt az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.
