Jó gyakorlat általános információ | |
A Jó Gyakorlat címe | A termőföldek beporzóinak védelmében/Protecting Farmland Pollinators |
A Jó Gyakorlatért felelős szervezet | Nemzeti Biodiverzitás Adatközpont/National Biodiversity Data Centre (NBDC) |
Description | |
Rövid összefoglaló | Ebben az ötéves projektben a projektgazda 40 különböző profillal rendelkező (marhahús, tejtermék, vegyes és talajművelés) és intenzitású (magas, közepes és alacsony) farmot művelő mezőgazdasági termelővel működik együtt, Kildare és az Eastern and Midland régió szomszédos megyéiben. A 40 gazdaság teljes területe 2774,70 ha. A projektnek négy fő célkitűzése van: 1) a beporzók élőhelyét támogató intézkedések eredményességének tesztelése Írországban a különböző gazdaságtípusok között, valamint közülük a leghasznosabbak és a legköltséghatékonyabbak azonosítása; 2) tesztelni ezen beporzást támogató intézkedéseknek a biodiverzitásra gyakorolt hatását; 3) A feltárt intézkedések alapján egy egyszerű, gazdaságszintű beporzói pontrendszer kidolgozása, amely élőhely-mátrix megközelítést alkalmazva számszerűsíti az egész gazdaság beporzóbarátságát, és 4) egyszerű eredményalapú fizetési módszer kidolgozása, amely ösztönzi és segíti a gazdákat abban, hogy megpróbálják javítani a beporzók élőhelyének minőségét- gazdaság összes beporzói pontszámát. A projekt tényeken alapuló tevékenységekre és eredményalapú fizetési modellre épül. A résztvevő gazdák éves kifizetésben részesülnek a gazdaság összes beporzást támogató pontszáma alapján, amelyet a gazdaság beporzóbarát élőhelyének mennyisége és minősége alapján számolnak ki. A pontszámok a következő 5 kritériumra vonatkozó mutatókon alapulnak: 1) virágzó sövények, 2) beporzóbarát fák; 3) Növényvédőszerek mennyisége; 4) Virágzó sávok a mezők szélén; és 5) virágok. Minél magasabb a gazdaság beporzói pontszáma, annál többet fizetnek a gazdának évente. A mezőgazdasági termelők által bármely évben lehívható maximális összeg 4000 euró. A gazdálkodónak ki kell töltenie a pontozó lapot, majd a projekt csapat kiszámítja a pontszámot a mezőgazdasági termelő által benyújtott információk alapján. A beavatkozásokat súlyozzák, így azok, amelyek előnyösebbek a beporzók számára, több pontot kapnak. |
Kategória | Biodiverzitás |
Források | A termőföldek beporzóinak védelmét megvalósító projekt egy a 23 ír EIP-AGRI Operatív Csoport projektjei közül, amelyet az Ír Mezőgazdasági, Élelmezési és Tengeri Minisztérium (DAFM) finanszírozott a 2014–2020 közötti vidékfejlesztési program keretében. A PFP teljes finanszírozása 5 évre: 1 194 679 euró. |
Időtartam | A projekt 2019 júliusától 2023-ig tart. |
Stratégiai jelentőség (hosszútávon) | A beporzók kulcsfontosságúak minden olyan növény, gyümölcs és zöldség termesztésénél, amelyet beporzó rovarok végeznek; a friss termékek forgalmazásánál; környezetünk egészsége; kulturális jelentőségük és a gazdaság szempontjából. A gazdálkodók elismerik ezt a jelentőséget, de a mezőgazdasági területeken az elmúlt 50 évben a vad beporzók állománya jelentős mértékben csökkent. – A méhek, a pillangók és más rovarok pusztulása nagyrészt a monokultúra hatásának és az egyre magasabb szintű mezőgazdasági termelékenység iránti törekvésnek tudható be, amelyet a sövények, a termőföldek szélének és a cserjéseknek az elhanyagolása vagy felszámolása is jellemez. Írországban a 98 vad méhfaj egyharmadát kihalás fenyegeti. Ebben a projektben a gazdálkodókkal együtt egy olyan pontozási rendszer bevezetésén dolgoznak, ami segít meghatározni, hogy mely gazdálkodási gyakorlatok válnak a beporzók javára az ír mezőgazdasági területeken. A teljes beporzó pontszámot az egyes gazdálkodók gazdálkodási gyakorlatai alapján számítják ki. Hosszú távon ez a pontszám segíti a gazdákat abban, hogy megértsék, mennyire beporzóbarát a gazdaságuk, és meghatározzák, milyen egyszerű, alacsony költségű intézkedéseket hozhatnak annak érdekében, hogy javítsák a pontszámukat oly módon, hogy ez ne befolyásolja negatívan a termelékenységet. |
Elért eredmények
| 2020-ban először kaptak gazdálkodók eredményalapú támogatást annak függvényében, hogy mennyire beporzóbarát a gazdaságuk. A 2019/2020-as gazdálkodási évre vonatkozó mezőgazdasági termelői kifizetések teljes összege 63 209,57 EUR volt. A 40 gazdaság mindegyikében azonosítottak beporzóbarát élőhelyeket, és a gazdákat ellátták tippekkel, hogy miként növeljék a beporzói pontszámukat a következő értékelési időszakra. Az első évben kiterjedt rovar- és növényfelméréseket végeztek annak érdekében, hogy teszteljék, hogy valóban a magasabb pontszámmal rendelkező gazdaságokban több a beporzó (méh, lepkés legyek) és általában nagyobb-e a biológiai sokféleség. A beporzóbarát fák számának növelése volt a leggyakrabban használt beavatkozás a 40 résztvevő gazdaságban 2019/2020-ban. Az egyes gazdaságokban a fák száma 12 és 500 között mozgott. A második legnépszerűbb akció az eredménymutatón a vegyes fajú gyep / lóhere legelő volt (a 40 gazdaságból 32). Harmincegy gazdaságban voltak beporzóbarát, műveletlen területek. Ezen területek egy részét a biodiverzitás „hotspotjaiként” azonosították. A pontrendszer és a hozzá tartozó súlyozás folyamatos fejlesztés alatt áll, így a projekt előrehaladtával kissé módosul is. Az új adatok lehetővé teszik a projekt csapat számára, hogy a pontozási rendszert a projekt célkitűzéseinek megfelelően finomítsák. A pontrendszer és a kapcsolódó intézkedések felülvizsgálatát aszerint hajtják végre, hogy a biodiverzitás fokozásában mely konkrét intézkedések a leghasznosabbak, és a legköltséghatékonyabbak. |
Kézzelfoghatóság | A résztvevő gazdaságok beporzó pontszámai a 2019–2020-as gazdálkodási évben (az eredményalapú kifizetések első éve) 1020 beporzó ponttól 248 946 beporzó pontig terjedtek (Medián = 22 067 ± 49 292). A pontozási rendszer működött, és hozza is a 40 gazdaságból álló kísérleti csoport eltéréseit, hiszen a farmok eleve úgy kerültek kiválasztásra, hogy tükrözzék a különböző gazdaságtípusokat és a gazdálkodás intenzitását. A legmagasabb pontszámot összességében egy marhahús-gazdaság adta (248 946 beporzó pont), a második legmagasabb egy vegyes gazdaságból (192 190 beporzó pont), a harmadik pedig egy növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságból került ki (108 176 beporzó pont). Megállapították, hogy a vegyes gazdaságokban a legmagasabb az átlagos beporzó pontok száma, a legalacsonyabb pedig a növénytermesztéssel foglalkozó cégeknél. |
Tartósság | A termőföldek beporzóinak védelmében projekt 2020-as éves beszámolója szerint a projekt sikere az első évben megmutatta, hogy a pontozási és kifizetési rendszert miként lehet nemzeti szinten bevezetni ökoszisztéma szolgáltatásként vagy más eredményalapú agrár-környezetgazdálkodási program formájában. Ennek megfelelően a projekt csapat azon dolgozik, hogy hosszú távú finanszírozást biztosítson, és a projektet kiterjessze a megreformált uniós közös agrárpolitika révén, összhangban az Európai Zöld Megállapodás fenntartható törekvéseivel. A KAP jövőbeni reformját 2023. január 1-jétől kell végrehajtani, az Európai Parlament és az EU Tanácsa közötti végleges megállapodásig. Ehhez igazodva, a jelenlegi EIP-Agri Protective Farmland Pollinators projekt 2023 végéig tart. |
Átláthatóság | A projekt weboldala 2020 februárjában indult el: www.biodiversityireland.ie/farmland. A projektmenedzser a projektet a Twitteren keresztül népszerűsíti (@SaorlaKK, #FarmlandBiodiversty), és az AIPP és az NBDC Twitter-fiókjai (@PollinatorsIreland és @BiodiversityIreland) további támogatást nyújtanak. Ezen kívül a Biodiversity Ireland Facebook-oldalán is megjelennek a projekttel kapcsolatos hírek. Kim McCall, a projekt egyik marhahús-gazdálkodója és Dr. Úna Fitzpatrick, projektkoordinátor 2020 május 27-én egy interjúban számoltak be a projektről a nemzeti televízióban. Az interjút a Nationwide című műsorban, az egyik főműsoridős tévéműsorban tartották az ír nemzeti műsorszolgáltató fő csatornáján (RTE 1). A projekt tudósítása a következő linken érhető el: https://www.youtube.com/watch?v=VFQltrWUGh4&feature=emb_logo. A projektmenedzser részt vett egy ‘Midlands Science’ interjúban is, ami egy gyermekek számára készített sorozat: https://www.youtube.com/watch?v=mA8pQNs_8MQ&feature=youtube. A projekt elindítását követően három újságcikk jelent meg:
Az első évben Saorla Kavanagh projektmenedzser több olyan országos jelentőségű szakmai rendezvényen is bemutatta a projektet, ahol az ír mezőgazdaság szereplői széles körben képviseltették magukat. A 2019/2020-as év beszámolója 2021 januárjában jelent meg és bemutatja a legfontosabb eredményeket, a projekt hátterét, 1) az eredményalapú rendszer működését; 2) azon beavatkozások fajtáit, amelyeket figyelembe vesznek a gazdaságok beporzó pontszámának kiszámításánál; 3) az eddigi eredményeket, és a jövőbeli terveket 2021-re: https://www.biodiversityireland.ie/wordpress/wp-content/uploads/Protecting-Farmland-Pollinators-Annual-Report-2021.pdf. A Jó Gyakorlatban feldolgozott információk is főleg ebből a beszámolóból lettek kigyűjtve. |
Hozzáadott érték | A programhoz való csatlakozás előfeltétele a magányos méhek számára mesterséges fészkek kialakítása volt. 2019 júliusa óta a résztvevő gazdálkodók több mint 130 méhládát telepítettek a magányos méhek számára, és négy különböző méhfaj fészkét rögzítették az újonnan létrehozott méhládákban. Ezenkívül a résztvevő gazdálkodók több mint 300 földi fészkelőhelyét hozták létre, amelyekbe csupán néhány hét elteltével már be is költöztek a méhek 16 gazdaságban. A korai eredmények azt sugallják, hogy – az első évben végzett munkának köszönhetően- hét különféle magányos méhfaj talált otthonra az újonnan létrehozott fészkelőhelyeken. |
Hatékonyság | A projekt megmutatta, hogy a részt vevő gazdálkodók nagyon érdeklődőek és nyitottak a biodiverzitás megismerése iránt, és szeretnék tudni, hogyan lehet megvédeni és fokozni a biológiai sokféleséget a gazdaságaikban, miközben produktív marad a gazdálkodási rendszerük. 2021-ben a képzés mind a 40 mezőgazdasági termelő számára elérhető lesz online és a gazdaságban is, a COVID-19-hez kapcsolódó kormányzati iránymutatásokkal összhangban. 2021-ben egy útmutató is készül, amely elmagyarázza a beporzók pontozórendszerét, és példákat fog adni a gazdálkodóknak arra vonatkozóan, hogyan lehet a legjobban kezelni gazdaságukat a beporzók és a szélesebb biodiverzitás szempontjából anélkül, hogy negatívan befolyásolnák a termelékenységet. Ezt a dokumentumot a gazdálkodókkal folytatott konzultáció alapján készítik el, az országos All-Ireland Pollinator Plan mezőgazdasági iránymutatásai szerint. Az útmutató célja a projekt népszerűsítésén túl a beporzók és a projekt iránti figyelemfelkeltés is. Számos gyakorlati példát fog tartalmazni annak érdekében, hogy a gazdálkodók a lehető legegyszerűbben megértsék a gazdaságukban a beporzók számára legelőnyösebb feltételeket, és hogy miként maximalizálhatják pontszámukat (és ezáltal kifizetéseiket), ha akarják. |
Innováció | Az agrár-környezetgazdálkodási (AE) rendszerek az 1980-as évek óta léteznek Európában. A hagyományos AE rendszerek előírás és cselekvésalapúak. Úgy tervezték őket, hogy kompenzálják a gazdálkodóknak a biodiverzitást elősegítő, a vízminőséget védő és az éghajlatváltozás elleni küzdelemben alkalmazott gyakorlatok felmerülésével járó költségeket és elmaradt jövedelmet. Ez általában azt jelenti, hogy a gazdálkodónak számos intézkedést kell végrehajtania, vagy gazdálkodási előírást betartania a kifizetés fejében. A kifizetés mértéke az eredményességtől független. Ehhez képest újdonság, hogy a gazdálkodókat az ökoszisztéma-szolgáltatások előállításáért is kifizetés illeti. Egészen a közelmúltig a gazdálkodók által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások sokféleségét (például a víz minőségét, az árvíz- és tűzállóságot, valamint a talaj minőségét) nem ismerték el a gazdálkodóknak folyósított kifizetésekben. A mezőgazdasági szereplők nem feltételnül vannak tudatában annak, hogy a gazdálkodás során a mezőgazdasági terményeken kívül más ökoszisztéma-szolgáltatásokat is fenntartanak, illetve nyújtanak, így a kifizetések és pénzügyi ösztönzők is a termények és termékek jutalmazása irányába mutatnak. Mindez a mezőgazdasági területeken található nem mezőgazdasági ökoszisztéma-szolgáltatásokat hátrányos helyzetbe hozza. Az agrár-környezetgazdálkodás is egyre inkább az eredményalapú finanszírozás (RBPS) felé mozdul el. Az ilyen rendszerekben a gazdálkodók kifizetése a program kívánt eredményeihez kapcsolódik: minél magasabb a szállított termék minősége, amint azt az élőhely minőségi mutatószámai (eredménymutatók) meghatározzák, annál magasabb a kifizetés a gazdálkodónak. Ha a minőség az idő múlásával növekszik, a gazdálkodó megnövelt támogatást kap; ez lehetőséget és erőteljes ösztönzést kínál a földek magasabb színvonalú kezelésére, és nagyobb szabadságot ad a gazdálkodóknak az ökoszisztéma-szolgáltatások kiválasztásában és megvalósításában. A European Innovation Partnerships (EIP) olyan együttműködés, amelyek célja a meglévő pénzügyi eszközök és kezdeményezések jobb koordinálása számos kulcsfontosságú területen, ideértve a mezőgazdaság fenntarthatóságát és termelékenységét (EIP-AGRI). Az EIP-AGRI 2012-ben indult, hogy hozzájáruljon az EU intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést szolgáló „Europe 2020 stratégiához”. Az ír DAFM úttörő döntést hozott azáltal, hogy az EIP-AGRI finanszírozást az ökoszisztémák helyreállításának, megőrzésének és javításának kezelésére fordítja, míg a legtöbb európai tagállam ezt a mechanizmust a termelékenységre összpontosítja. Pont amiatt egyedülállóan innovatív a projekt, mert egy hagyományosan termelékenységre fókuszáló EU-s finanszírozást reformáltak meg a beporzóik védelmének érdekében. |
Alkalmasság/Hatásosság | A termőföld beporzóinak védelmében projektet a Nemzeti Biodiverzitás Adatközpont (NBDC) koordinálja. Az NBDC az ír biodiverzitással kapcsolatos adatok összegyűjtésének, kezelésének, elemzésének és terjesztésének nemzeti központja. Egy projektkoordinátor, valamint egy projektmenedzser felelős a projekt mindennapos ügyeinek lebonyolításáért. A Compass Informatics alkalmazásában további két pénzügyi menedzser dolgozik a projekten. Három kutató dolgozott az Ökológiai Felmérés Csoportban 6 hónapig 2020 március és augusztus között a pontozás és értékelés kialakításában. A 2. évtől kezdve a gazdaságok legalább 10% -án évente ellenőrzést végeznek. A projekt operatív csoportja az NBDC-n túl az alábbi szervezetkből áll; Five Champion Farmers; Bord Bia (az Ír Élelmiszeripari Testület); Glanbia (egy 32 országban működő ír táplálkozási munkacsoport); HEINEKEN Írország; Macra na Feirme (ír önkéntes vidéki ifjúsági szervezet); Teagasc (K+F, képzésekért és tanácsadásáért felelős félállami hatóság) és a Dublini Egyetem, Trinity College. Lokálisan a csoportot a Five Champion Farmers vezeti ágazatonként (marhahús, tejtermék, vegyes és növénytermesztés). Az operatív csoport úgy lett összeállítva, hogy a szereplők által biztosított legyen a beporzókkal kapcsolatos szakértelem, a projekttervezés és az adatelemzések tudományos tapasztalatai; a gazdálkodók tudásának és ismeretének átadása; valamint gyakorlatias, üzleti szemléletű tanácsadás az agrár-környezetgazdálkodási és biodiverzitás/fenntarthatósági programok jövőbeni alakulásáról. Az Operatív Csoport munkáját az All-Ireland Pollinator Plan 16 tagú irányító csoportja is támogatja. |
Externáliák | Andrew Bergin, a projektben részt vevő talajművelő gazdálkodó bemutatta a projektet a Halting the Loss of Pollinators Conference konferencián, 2020. február 21-én, Brüsszelben, ahol tapasztalatait európai szintű közönséggel osztotta meg. Ez a konferencia az EU mezőgazdasági és regionális fejlesztési politikájának a szerepére összpontosított a beporzók elvesztésének megállításában. Neus Rodriguez-Gasol (az ökológiai felmérés csoportjának tagja) blogot írt, amelyben leírta a projekt által a termőföldek biológiai sokféleségének felmérésére alkalmazott különböző módszereket. Ez elérhető az alábbi linken: https://www.biodiversityireland.ie/measuring-farmland-biodiversity/. Az All-Ireland Pollinator Plan csapata közzétette a 2020-as beporzók hete című blogot, amely bemutatta A termőföldek beporzóinak védelmében projektet: „Együttműködés a gazdákkal a beporzók megsegítésében” https://pollinators.ie/working-together-with-farmers-tohelp-pollinators/. |
Intra-regionális koordináció | A projekt havi hírlevelét 2020 júniusában hozták létre, amit el is juttatnak a résztvevő gazdáknak, az Operatív Csoportnak és a régió egyéb érdekeltjeinek. A hírlevelek letölthetők az NBDC weboldaláról: https://www.biodiversityireland.ie/projects/protecting-farmland-pollinators/news/. Az éves Gazdálkodási Hírlevél Gyermekeknek első kiadása 2020 májusában jelent meg, és itt érhető el:https://www.biodiversityireland.ie/wordpress/wp-content/uploads/Newsletter-Farming-Kids-EIP-Pollinators-Issue-1.pdf. A 40 résztvevő gazdálkodó és családja számára WhatsApp csoportot hoztak létre az információk megosztása és az intézkedések összehangolása érdekében. |
Extra regionális hatás | A Protecting Farmland Pollinators projekt szerepel az új, European Results based Payments Network (európai eredményalapú fizetési hálózat) weboldalon, amelyet 2020. május 7-én indítottak el: https://www.rbpnetwork.eu/country-infos/ireland/protectingfarmland-pollinators-17/. A projektmenedzser egyben az Európai Innovációs Partnerség (EIP) webes munkacsoportjának is tagja. A webes szemináriumokat az Európai Természetvédelem és Pásztorkodás Fóruma szervezi az Ír Örökség Tanácsa támogatásával és a Galway-Mayo Műszaki Intézettel együttműködésben. E webináriumok célja a szélesebb körű földgazdálkodási és agrár-környezetgazdálkodási EIP projektek összefogása Írországon belül és Európában. |
Minőség | Ennek a projektnek egy szakmai projektcsapata van, amely olyan menedzserekből és tudósokból áll, akik megfelelő szaktudással rendelkeznek, és jártasak az adatbázis-kezelésben, a kommunikációban és a pénzügyi adminisztrációban. Mind a 23 finanszírozott írországi EIP-AGRI projekt részletes monitoring programmal rendelkezik, amelyek rögzítik a megőrzendő élőhelyek és fajok állapotát. A Protecting Farmland Pollinators esetében ez a termőföldön élő beporzókra és élőhelyeikre vonatkozik (a 2019/2020-as pontrendszer 18 mérhető intézkedést / mutatót tartalmaz az élelemmel, a menedékkel és a beporzók biztonságával kapcsolatban). Ilyen átfogó monitoring programok a mai napig hiányoznak az írországi nemzeti agrár-környezetgazdálkodási programokból, pedig az eredményalapú megközelítés ösztönzi a gazdálkodókat az ökológiai minőség javítására. A középpontban az ökoszisztéma-szolgáltatások biztosítása áll párhuzamosan azzal – és nem annak ellenére -, hogy élelmiszert állítanak elő. Azok a programok, amelyek az értékelési rendszerük kialakítása során nem veszik figyelembe az élőhelyek minőségét és azok fenntartását, egyúttal lemondanak bizonyos járulékos előnyök kihasználásáról. Ez a szemlélet egyes kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatások tekintetében pedig kifejezetten káros is lehet. |
Átültethetőség | Mivel eredményalapú beavatkozásokat kell végrehajtania a résztvevőknek a beporzó pontok megszerzéséhez, a Protecting Farmland Pollinators intézkedései önállóságot és szabadságot biztosítanak a gazdáknak, ami miatt a projekt bármilyen feltétel és körülmény mellett bárhol alkalmazható. A sikeres átadáshoz a projekt eredményalapú megközelítését támogatnia kell a gazdáknak és a projekt csapatnak egyaránt. A termelők képzése tanácsokat nyújt a beporzóbarát gazdaság kialakításával és a gazdaság értékelésével kapcsolatban. A gazdálkodó azonban szabadon választhatja ki a számára legmegfelelőbb módszereket és gazdálkodási körülményeket a kívánt eredmény elérése érdekében. Míg a projekt empirikus eredményeinek megvalósítása több évet vesz igénybe, az első év eredményei már most azt sugallják, hogy a Protecting Farmland Pollinator projekt pontozási és kifizetési rendszerét országos vagy akár európai szinten ki lehetne terjeszteni. A projekt szempontjai a projekt megvalósítása alatt változhatnak a résztvevők visszajelzései szerint és a projekt nyomon követése alapján. |
További információ | |